A csend és a magány

Két gondolat Madeleine Delbrêltől, a városi élet nagy misztikusától. Hogyan őrizzük meg lelkünk csendjét a rohanó hétköznapokban? Az első szöveg már megjelent 15 nap imádság Madeleine Delbrêl gondolataival c. kötetünkben, a második most olvasható először magyarul.

a-csend-es-a-magany

A csend

Nem a csend hiányzik nekünk, mert az megvan. Ha valaha hiányozni fog, az azért van, mert nem tudtuk, hogyan kell vele bánni.
A körülöttünk lévő összes zaj sokkal kevesebb bajt okoz, mint mi magunk. Az igazi zaj az a visszhang, amelyet a dolgok keltenek bennünk.

Nem feltétlenül a beszéd szakítja meg a csendet. A csend Isten Igéjének a helye, és ha beszéd közben csak ennek a szónak az ismétlésére szorítkozunk, akkor továbbra is csak hallgatunk.
A kolostorokban valósul meg a dicsőítés, és a dicsőítéshez szükséges csendet itt találhatjuk meg.

Az utcán, a tömegben sietve, úgy hordozzuk lelkünket, mint megannyi csendes edényt, ahol Isten szava megpihenhet és visszhangozhat.

Bizonyos sokaságban, ahol a gyűlölet, a mohóság, az alkohol jelzi a bűnt, ismerjük ezt a sivatagi csendet, ahová szívünk könnyedén elvonul, hogy Isten visszhangozza benne a nevét: „Vox clamantis in deserto.”

 

 

 

 

A magány

Nekünk, azt utca embereinek, a magány nem az emberek távolléte, hanem Isten jelenléte. Magányunkat az adja, hogy mindenhol Vele találkozunk.

Igazán egyedül lenni számunkra annyit tesz, hogy részesülünk Isten magányában. Ő olyan hatalmas, hogy nem hagy másnak helyet, csak Őbenne.

Az egész világ számunkra nem más, mint szemtől szembe találkozás Istennel, ami elől nem tudunk kitérni.

Az ő élő okságával való találkozás ebben a szédítő mozgásokkal teli útkereszteződésben.

Találkozás a földön lábnyomával.

Találkozás gondviselésével a tudományban.

Találkozás Krisztussal azokban a „kicsinyeiben”, akik testükben szenvednek, akik unatkoznak, akik szoronganak, akik hiányt szenvednek.

Találkozás az elutasított Krisztussal a világ ezerféle bűnében. Hogyan is lenne szívünk kicsúfolni vagy gyűlölni a sok bűnöst, akit mellénk sodor az élet?

Isten magánya a testvéri szeretetben: Krisztus szolgálja Krisztust. Krisztus abban, aki szolgál, Krisztus abban, akit kiszolgálnak.

Hogyan is válhatna számunkra az apostolkodás szétszórtsággá vagy lármává?

 

Madeleine gondolatait bemutató kötetünk megrendelhető itt: https://ujvaroskonyvek.hu/konyvek/bernard-pitaud/15-nap-imadsag-madeleine-delbrel-gondolataival

  • megosztas-feliratkozas-tamogatas
  • Olvasóink támogatásának köszönhetően ez a cikkünk is ingyenesen hozzáférhető. Ha tetszenek írásaink, oszd meg őket barátaiddal, iratkozz fel heti hírlevelünkre, legyél te is a támogatónk!

Fotó: Brian Merril

Forrás: Bernard Pitaud: 15 nap imádság Madeleine Delbrel gondolataival, Új Város, Budapest, 2021. és M. Delbrêl: La sainteté des gens ordinaires. Nouvelle Cité, 2014.

Fordította: Bodrgohi Csilla és Paksy Eszter

Legújabb könyveink: