Május 9-én, a II. világháború lezárásának évfordulóján Európa egységét ünnepeljük. A megemlékezés alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk mindazokról a kérdésekről, amelyek Európát ma feszítik. Jesús Morán filozófus, a Fokoláre ...
Egy év, egymilliárd oltás, de kinek? – Covax-mérleg és új lendület
A Covax legfelsőbb szintű nemzetközi összefogás keretében teszteket, gyógyszereket és Covid elleni oltást szállítanak, főként a leghátrányosabb országokba. Január végén nagy betűs hirdetés áll a GAVI Oltási Szövetség honlapján, miszerint egy év alatt egymilliárd oltást osztottak szét – sajnos azonban ennek nagy része a gazdag országokban landolt, hiába fogta többször is könyörgőre az Egészségügyi Világszervezet.
A Covax mozaikszó a COVID-19 Vaccines Global Access („globális szintű, méltányos hozzáférés biztosítása a Covid19-oltóanyagokhoz”) rövidítése. A kezdeményezéshez 2020-ban 180 ország csatlakozott (ez a szám azóta 140-re csökkent), létrehozói és fő partnerei az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a GAVI Oltási Szövetség (GAVI Vaccine Alliance), melynek régóta kiemelt finanszírozója a Bill és Melinda Gates Alapítvány.
2022. január 19-én Genfben a Covax projekt a Most törjük meg a Covid-ot kampány keretében a gazdag országok vezetőihez új felhívást intézett: további 600.000 plusz oltás, valamint kezelések és tesztek finanszírozását kérték. A 2022-es alapfinanszírozáshoz az észak- és nyugat-európai államok általában 5-10 millió euró körüli összegeket, az Európai Befektetési Bank ezen kívül az afrikaiak oltáshoz juttatásához 300 millió eurót különít el.
A Covax eredeti célkitűzése az volt, hogy 2021 végéig 2 milliárd adag vakcina jusson el a fejlődő országokba, oda, ahol minimális az átoltottság, illetve segítsék a tesztelést és a megfelelő kezelési körülményeket is. Afrikában, azon belül is a közép-afrikai régióban a legalacsonyabb az átoltottság, ott van a legkevesebb gyógyszer, a leggyengébben felszerelt kórházak.
Miért pont Afrika? És ez miért nem csak szolidaritási kérdés? Haladjunk sorjában!
Kép a videófelhívásból, melyben az Egészségügyi Világszervezet újra felhívja a világ vezetőit, hogy juttassanak Afrikába oltást. Forrás: unicef.org
A Covax keretében az eredeti célkitűzéshez képest mostanáig annak felét, összesen 1 milliárd oltást értek el, de sok nehézségbe ütköztek, és nem is minden oltás jutott célba, sőt, nagy részük a jobban fizető országokban landolt. 2021 első kilenc hónapja során a gyártók és kormányaik által megígért adagoknak csak a 12%-a jutott el ténylegesen Afrikába.
Ha az államfők és kormányok ígéreteit tett követte volna, az afrikai lakosság jóval nagyobb százaléka kapott volna oltást.
A Covax program egyik fő kerékkötője a vakcinaexport leállítása volt, amit március végén Indiában rendeltek el. Akkor az 1 milliárd 400 millió lakosú ország vezetése a durva második hullám hatására komoly belföldi oltási kampányba fogott – miközben a WHO a szétosztandó oltások nagy részét pont innen, a világ legnagyobb oltóanyaggyárából, a Serum Institute of Indiából várta volna. Így viszont igazából csak szeptemberben indult el az oltások afrikai országokba szállítása. Az utóbbi negyedévben pedig a harmadik oltási hullám miatt „térült el” sok, eredetileg felajánlott adag: szinte a pusztába kiáltott szó maradt a WHO többször ismételt felhívása a harmadik oltások elodázásáról, hogy azokból juthasson Afrikába is.
A 2021. év tapasztalata azt mutatja, hogy a fő megoldandó probléma nem is az eljuttatandó vakcinák mennyisége, hanem az oltási kampányok bonyolult folyamatának megszervezése. Először is a jelenleg forgalomban lévő oltóanyagokhoz elengedhetetlen a hideglánc biztosítása. Aztán az adott államnak kell, hogy legyen egy jól-rosszul, de legalább olyan szinten működő egészségügyi rendszere, hogy a pácienseket regisztrálni lehessen, és megszervezzék az oltási helyeket és időpontokat.
A WHO részéről a Covax egyik fő előmozdító szervezete a GAVI Vaccine Alliance. Elnöke, dr. Seth Berkley két hete, a genfi találkozón így nyilatkozott:
„Alig egy év alatt több mint 1 milliárd Covid-19 oltást szállítottunk ki. A nemzetközi egészségügy előzmény nélküli eredménye ez, ha ráadásul figyelembe vesszük a 2021. év összes közismert kihívását is. Megköszönöm mindannyiuknak, kedves adományozók, hogy ezt lehetővé tették. 2022-ben elősegíthetjük az új koronavírus megállítását, ha támogatásunkat arra fordítjuk, hogy biztosítjuk egyrészt az időben történő felhasználást, másrészt a beoltandó személyekhez való eljuttatást, előtérbe helyezve a hátrányos országokat és a kitűzött lefedettségi célkitűzések betartását.” A protokolláris köszönet szavaiban tehát burkoltan arra is utalt, hogy a lejárt vakcina nem vakcina. De főleg arra, hogy sajnos az állami vezetők egy éve tett ígéreteivel szemben ezek nagy része a gazdag országokban landolt, hiába fogta többször is könyörgőre a WHO.
Hatékony kommunikációs stratégiára is szükség van, hiszen egyes afrikai társadalmakban különösen erős kulturális ellenállással és az oltás iránti bizalmatlansággal is meg kell küzdeni. Június végén három ország – Tanzánia, Burundi és Eritrea – vissza is utasította, hogy a GAVI-tól oltásokat kapjon.
A (legalább egy) oltást kapott személyek százaléka országonként, 2022. január 28-ig. Pirossal azok az országok, ahol ez 10% alatt marad. (who.int)
Az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója, Tedros Ghebreyesus 2021 őszén arra szólított fel, hogy – azért, hogy az egyenlőtlenség ollója ne nyíljon még jobban szét –, várjunk, amíg minden ország lakosságának 40%-a nem lesz legalább egyszer beoltva. Ehhez képest Afrika nagy részében 2022 januárjában a 10%-os átoltottságnál tartunk, közülük sokan csak egy oltást kaptak. Amíg csak néhány gyártóé a monopólium, addig ők és kormányaik döntenek arról, kinek és mennyiért adnak el oltóanyagot. A gazdag országok a termelési költség huszonnégyszeresét is meg tudják fizetni, ezért kerül a vakcina az eredeti felajánlások ellenére elsősorban ezekbe az országokba.
Az adagok megkaparintásáért vívott harc okozta kockázat jóval nagyobb, mint csupán az alacsony átoltottság.
Az afrikai kontinensen a fertőzésszám jelenleg is növekvő tendenciát mutat, de olyan kevés tesztet végeznek el, hogy lehetetlen felmérni, mennyire terjedt el a vírus. Mivel ott az emberek nehezen jutnak el a rendelőkbe és a kórházakba, ráadásul bizalmatlanok a járvány súlyosságát illetően, ezért a pandémia igazi következményeit nehéz számszerűen megbecsülni.
„A döbbenetes egyenlőtlenség és a küldemények késlekedése azzal a veszéllyel fenyeget, hogy Afrika néhány régiója az oltásra rezisztens variánsok termőtalajává válik, amelynek lehetséges következménye olyan vírusmutáns elterjedése, amellyel újra a startmezőről kezdhetjük az egészet. – mondta Matshidiso Moeti, a WHO afrikai igazgatója. – Míg a gazdag országok kizárják a Covaxot és az Afrikai Uniót a piacról, addig Afrika nem fogja elérni az átoltottsági célkitűzéseket.”
-
-
Olvasóink támogatásának köszönhetően ez a cikkünk is ingyenesen hozzáférhető. Ha tetszenek írásaink, oszd meg őket barátaiddal, iratkozz fel heti hírlevelünkre, legyél te is a támogatónk!
Fotó: Kezdőkép: Pixabay, unicef.org, Città Nuova, who.int
Forrás: Città Nuova, gavi.org, who.int, commonlibrary.parliament.uk etc.