Tekintetem a feladó címére esett...

Legkevésbé sem fényes helyzetben kaptam meg az osztályvezetői megbízatást. Az elődöm sok érdekes megrendelést magával vitt, és a marketinges próbálkozásaink, amivel új projekteket próbáltunk megvalósítani, nagyon gyér eredményt hoztak.

Aznap a cégvezetés megkért, készítsek el egy listát azokkal a nevekkel, akiket a cég elbocsájthat. Roppant le voltam sújtva. A munkatársaim egytől egyik hozzáértéssel és szívvel-lélekkel dolgoztak, elkötelezettek voltak a csoportunk iránt, még a fizetésük egy részéről való lemondás árán is.

Miközben egy levelet ragasztottam le, tekintetem a feladóra esett, az oly sokszor látott helységnévre: „Maria Enzersdorf”. Akkor hát ez a hely Máriának van szentelve? Egy percet sem hezitáltam, beültem a kocsiba, és elmentem a közeli kegyhelyre azzal a bizalommal, hogy Mária legalább megvilágosít, hogyan találhatok új munkahelyeket a kollégáimnak.

Miután a lelki békém helyreállt, visszamentem az irodába, azzal a bizonyossággal, hogy az életünk Isten kezében van. Délután 6 órakor, épphogy hazaértem, csörgött a telefonom. Az illető az egyik energetikai területen tevékeny cégcsoporttól volt, ajánlatot kért tőlünk. Az ajánlat eredménye az év legnagyobb bevételt hozó megbízása lett, amely nyereségessé tette az éves mérlegünket. És rövidesen a cég legnagyobb hasznot termelő központjává váltunk!

A. A. – Ausztria

Aznap észrevettem, hogy Marta, az egyik tanítványom szomorú és gondterhelt, ezért vele maradtam az óra után. Sírt, kétségbe volt esve. Tragikus volt számára az orvos javaslata, hogy a nemrég benne megfogant kis teremtés életét elvegye. A gyermek apja ugyanezen a véleményen volt, a szülei pedig kijelentették, hogy ha megtartja a babát, el kell otthonról költöznie… Egyrészt féltek a megszégyenüléstől, másrészt attól tartottak, hogy ezzel ellehetetlenül Marta reménytelien alakuló karrierje is. A lány ugyanis ritka jó külföldi ösztöndíj várományosa volt.

Arról kellett tehát döntenie, hogy másnap megműttesse-e magát… Elfogott a tehetetlenség érzése. Először az egész bonyolult helyzetet Istenre bíztam, majd belevetetettem magam, hogy a baráti körben segítséget kérjek.

Néhány nap múlva Marta már egy család vendégszeretetét élvezhette. Egészen a csodálatos gyermek egy hónapos koráig náluk élt. Amíg a tanulmányait folytatta, a család gondoskodott a babáról. A szülei is kibékültek vele.

Később épp a gyermek kapcsán találkozott egy férfivel, aki a jelenlegi férje. Hogy feleségét ne érje megbélyegzés, a rokonok előtt a gyermek apjaként lépett fel.

M. Z. – Csehország