Barion Pixel

Újévek a világ körül

Az európai időszámítás Krisztus születéséhez viszonyítja az éveket, és gregorián naptárt használ: 2026. január 1-jén indul az újév. De milyen más időszámítások, újévek és újévi ünneplések léteznek még a világon?

ujevek-a-vilag-korul

Olvasási idő: 5 perc

 

Ismét váltott egyet a naptárunk, 2025-ből 2026 lett… Csupán számok ezek, legyintünk sokan, mégis mekkora szilveszteri mulatságot szokás csapni ilyenkor: tűzijátékkal, pezsgővel, másnap lencsével és malacsülttel köszöntjük az újévet a Kárpát-medencében. A lencse és a malac a gazdagságot és a szerencsét szimbolizálja: a babona szerint e napon szárnyast tilos fogyasztani, mert elkaparja a szerencsét. Egy másik babonaság, hogy az újév napján végzett tevékenységektől nem szabadulunk meg egész évben, ezért tilos takarítani, mosni, mosogatni és így tovább. (A mágia mégsem működik, hiszen jó esetben a hajnali fekvés sem marad velünk egész évben, ahogy jóleső semmittevés sem, az év túlnyomó részében ugyanis akkor is dolgozni kell, ha újévkor pihentünk.)

 

 

 

 

De miért pont ekkor jön el a nyugati időszámításban az újév? Kézenfekvő, hogy az emberiség világszerte a régmúlt idők óta megfigyelt holdfázisok alapján mérte az időt. A hold ciklusa éppen 28 nap, vagyis négyhétnyi időnek felel meg. A rómaiak naptára Kr. e. 45 előtti március közepén indult, így jobban érthető, miért a szeptember a (latin eredetű nevében) hetedik hónap, október a nyolcadik, november a kilencedik, december a tizedik. Az eleinte összesen tíz hóra osztott esztendő később már tizenkettőre bővült, de az év mindössze 355 napból állt. 1582-ben XIII. Gergely pápa vezette be az általa módosított, és róla elnevezett gregorián naptárt, amelyre Európa országai fokozatosan átálltak. A gregorián rendszerben ritkán, de kimarad a szökőnap, hogy ne legyen csúszás a Nap tényleges ciklusához képest.

Mi a helyzet más vallások esetén? Számos olyan része van a Földnek ugyanis, ahol a nyugati időszámítás mellett létezik saját időszámítás.

A zsidóság számára a világ teremtésének feltételezett időpontjától, i. e. 3761-től számítja az időt, szökőévekben egy 13. hónappal számolva. A zsidó újév, a Ros ha-Sána érdekes módon mozgó ünnep, melyet a Hold és a Nap egymáshoz legközelebb eső pillanatához igazítanak, és vagy szeptember végén vagy október elején ünneplik. 5786-ban (vagyis 2025-ben) szept. 22-én alkonyatkor kezdődött és 24-én este ért véget, 5787-ben pedig szept. 11. és 13. között tartják majd: a világ születésére emlékezvén a zsinagógákban péntek és vasárnap reggel megszólal a sofárnak nevezett különleges kosszarvból készült kürt, este gyertyagyújtás, és a zsidók ilyenkor tartózkodnak a kreatív elfoglaltságoktól. Az édes évet szimbolizálandó, mazsolás kerek challah-kenyeret és mézbe mártott almát fogyasztanak.

 

Zsidó újévi menü (illusztráció: Pexels)

 

Mohamed próféta i. sz. 622. július 16-án ment Mekkából Medinába, a muszlimok innen számítják az időt. Naptárjuk kifejezetten a holdévet követi, így az 354 napból áll, 30 és 29 napos hónapok váltják egymást (itt is tizenkettő). A hidzsra, vagyis az iszlám újév 1448-ban (vagyis 2026 közepén) várhatóan június 16-án veszi kezdetét, de mivel a pontos kezdet mindig a Hold aktuális láthatóságától függ, ez a dátum még változhat. A muszlimok számára maga az újév első hónapja kiemelten fontos: Muharram havában a megszokotton felüli áhítatos cselekedeteket végeznek: jótékonykodnak, többet olvassák a Koránt, pluszimádságot (ún. szunnahot) imádkoznak a napi öt kötelező mellett, illetve segítik a környezetükben élőket.

 

Újévi hindu áldozati kompozíciót ábrázoló képeslap Észak-Amerikából (fotó: CoHNA)

 

Kelet felé haladva, Indiában, ahol a hindu kalendárium is a holdévet követi, kétféle újévet ünnepelnek régióktól és hagyományoktól függően: vagy március-áprilisban Nav Vars néven, vagy október-novemberben Dívali néven ünneplik. A Nav Vars különféle változataiban (más-más néven) eltérő szentelményekből álló áldozati kompozíciót állítanak ki a ház közepén, a lakást színesen kidekorálják a jószerencse reményében. Az ugadinak nevezett hindu újévi ünnepség része a szentélyek látogatása, ajándékozás, adakozás a szegények javára, rituális olajfürdők és speciális ünnepi ételek fogyasztása. Ezzel szemben a Dívali világszerte ismertebb, a fény ünnepének is nevezik sok-sok lámpással, mécsessel, színes dekorációkkal. A családok, barátok összegyűlnek közös ünneplésre, hangos zene és tűzijáték kíséri a vigasságokat. A hindu időszámítás legalább háromféle, így 2026 egyaránt lehet 2083, 1948 vagy 5127…

 

Gudi Padwa újévi felvonulás Indiából (fotó: Wikimedia Commons)

 

A théraváda buddhista országokban a 2570. évet köszöntik, az időt Buddha halálától számítják, és szintén a holdévet veszik alapul. Az újévet április első holdtöltéjekor ünneplik, és az ünnepség háromnapos. A mahajána buddhisták körében az újév január első teliholdjával indul. Még fölsorolni is nehéz lenne, melyik népcsoport milyen szokásokkal köszönti az új esztendőt, mindenesetre az öröm és a fény a buddhizmusban is fontos szerepet játszik.

 

A kínai holdújév szintén világszinten ismert már: a 12 éves ciklusokat követő kínai időszámítás mindig január végén, február elején kezdődik újholdkor. Az évekhez 12 állatjegyből egyet és 5 elemből egyet kötnek, így 2026. február 17-én kezdődik a tűz-ló éve. (Egyébként vagy 4517 vagy 4724 kezdődik Kínában, ahol már az ókorban fejlett civilizáció működött.) A holdújév előestéjén a családok vacsorára gyűlnek össze, és későig ébren maradnak. A holdújévi ünneplések tíz napig is eltarthatnak, és vegyesen jelennek meg benne vallásos és profán szokások. Az első napon például ugyanúgy tilos bizonyos munkákat végezni, mint mifelénk, illetve nem szabad, csak előre megfőzött, megsült ételt fogyasztani. A leghíresebb eleme a holdújévnek az a piros szerencsehozó boríték, amelyben pénz lapul, és amelyet ilyenkor a családtagok, rokonok és ismerősök egymásnak ajándékoznak. A hiedelem szerint a 4-es szám a „nincs”, a 8-as pedig szerencsét hoz, így az összegnek is tartalmaznia kell a 8-ast.

 

Kínai holdújév 2013-ból – a kígyó éve kezdődött épp (fotó: Wikimedia Commons)

 

Végezetül Japánban teljesen bevett a kettős időszámítás: az éppen uralkodó császár trónra lépésétől számítják az egyes periódusokat (most éppen a Reiwa-korszak 8. éve következik május 1-jén, mivel Naruhito császár uralkodói neve Reiwa, és 2019. május 1-jén kezdte meg uralkodását). Eközben 1873 óta a gregorián naptárt is használják. December 31-én éjfélkor a buddhista templomokban a földi lét 108-féle csábításának megfelelően 108-szor szólaltatják meg a harangokat. Az újévi ünnepség, a Sógacu január 1. és január 3. között az egyik legfontosabb, hasonlóan fontos, mint a keresztények számára a karácsony, az elmaradhatatlan hagyományos újévi konyharemekekkel. A családtagok és barátok ilyenkor szépen megkomponált újévi üdvözlőképeslapokat küldenek egymásnak szerte az országban.

 

Az új év univerzálisan egy új lehetőség, akár rituálisan, akár szimbolikusan és szekulárisan tekintünk rá. Ha úgy tetszik, a naptárban lapozni azt is jelenti, hogy tiszta lappal indulunk, lezárunk egy ciklust az életünkben. Sokan tesznek ilyenkor újévi fogadalmat, és tekintenek úgy a következő 365 napra, hogy az majd szerencsésebb lesz, mint az előző. Kívánom, hogy mindenkinek egy a 2025-nél boldogabb 2026-os éve legyen!

Szükségünk van Rád! A fennmaradás a tét.

Legyél rendszeres támogatónk, hogy mi továbbra is minden hétköznap új, reményt adó cikkel jelentkezhessünk! Iratkozz fel hírlevelünkre!

Fotó: nyitókép: Pexels

Legújabb könyveink: