Vallásos és ünnepi karácsonyaink a Fülöp-szigeteken

Olvasási idő: 4 perc

Magyarországon minden családban más és más karácsonyi szokások élnek, de azért vannak általános, nagyjából hasonló hagyományok. Ami engem érdekel, hogy milyen karácsonyi szokásaitok vannak a távoli Fülöp-szigeteken, és nagyon mások-e az ünnepek, mint itt?

Az elmúlt években három karácsonyt Szegeden töltöttem, Ági családjánál. A tapasztalatom kettős: az egyik az ország szokásaira, hangulatára vonatkozik, a másik a családi ünneplésre. Azt figyeltem meg, hogy családként nagyon hasonló a karácsonyozás: együtt eszünk, ha katolikus a család, együtt megyünk misére…

_{Karácsony a magyarországi családdal}

De az országainkban nagyon más a karácsony, és főleg a készülődés időszaka. Például az, hogy a Fülöp-szigeteken már szeptemberben karácsonyi hangulat van, és több helyen már kirakják a karácsonyi díszeket. Ilyen korán kezdjük! Nálunk júniustól augusztusig nehéz helyzet van, mert sok a tájfun. Ilyenkor gyakran vannak áradások, természeti katasztrófák, ezért ez nagyon nehéz időszak gazdasági szempontból is az emberek számára. Ezután jönnek azok a hónapok, amelyek -ber-re végződnek: szeptember, október, november és december. Amikor végre –ber van a hónap nevében, fellélegzünk és elkezdünk karácsonyra készülni. Nagyon izgatottak és vidámak vagyunk, minden ünnepi színeket és díszítést kap, zenét hallgatunk, bulizunk, és nagyon jól érezzük magunkat.

A hagyományaink spanyol eredetűek. Ilyen az is például, hogy decemberben a gyerekek az esti, éjszakai órákban házról házra járnak, hogy angolul és a helyi nyelveken énekeljenek, amiért a felnőttek édességet, csokit adnak nekik. A karácsony nálunk nagyon más, talán azért, mert sokkal fontosabb, sokkal nagyobb ünnep, mint Magyarországon vagy más országokban, amiket eddig megismertem (pl. Olaszország, USA). Még a cégeknél, a munkahelyeken és az iskolákban is megértik, hogy ezek a napok nagyon fontosak az embereknek, és lehetővé teszik, hogy az ünnep előttől egészen január elejéig szabadságon legyenek, két-három hétig egyhuzamban.

_{2024 karácsonyán, hosszú évek után újra a fülöp-szigeteki család körében}

Hallom a hangodból, hogy hiányzik ez az ünnepi hangulat, a készülődés.

Igen, nagyon hiányzik. A másik dolog, ami szintén más nálunk, az a vallási rész. A Fülöp-szigetek nagyon ragaszkodik a katolicizmushoz, ezért sok a plébániákhoz kapcsolódó tevékenység, például szociális akciók. Az emberek kiállnak énekelni, hogy pénzt gyűjtsenek az árváknak. Más csoportok elmennek az idősek házaiba énekelni, hogy örömöt szerezzenek nekik. Sok ilyen jótékonyság kapcsolódik a karácsonyhoz. A plébániák megtelnek élettel. Nagyon hiányzik a filippínó életerő és hangulat! Az adventi időszakban a mi kultúránkban sokféle imaalkalom is van. Például a novéna hagyománya: karácsony előtt kilenc napon át minden hajnalban részt veszünk a reggel 4 órai misén, a misa del gallo-n (a kakas miséje). Meghozzuk ezt az áldozatot, hisz várjuk a Megváltót!

Minden nap hajnali négykor?

Igen. A templom mellett pedig sok kioszk van, sok-sok élelmiszerrel és apró tárggyal. Van egy másik vallási hagyományunk is: azon kívül, hogy más országokhoz hasonlóan a templomban az egyik oldaloltárnál a karácsonyi mise után ott van a Gyermek Jézus a jászolban, december 25-től 28-ig a ministránsok körbemennek az egyházközségben, és elviszik házról házra a kis Jézust, hogy az emberek megcsókolhassák Őt. Az adott plébániához tartozó katolikusok szabadon eldönthetik, igénylik-e ezt vagy sem. Sok ministráns kell ahhoz, hogy a kis Jézust elvihessék az összes otthonba, az én plébániámon körülbelül ötvenen végeztünk ilyen szolgálatot.

Tudom, hogy Európának is erős keresztény gyökerei vannak, de mégis mintha más, kevésbé friss lenne a vallásos megélés, talán mert Európa öreg kontinens, hosszú történelemmel. Az a gondolatom támadt: lehet, hogy itt Magyarországon az átélt kommunizmus miatt nem látszik annyira az ünnep keresztény aspektusa? Vagyis talán azért, mert a szovjet elnyomás alatt ki akarták irtani a vallást?

Igen, ebben lehet igazság. Amikor én gyerek voltam, az iskolában például karácsony helyett fenyőünnepet mondtak, és nem lehetett a Megváltóról beszélni. Na és hogy telik Fülöp-szigeteken a szenteste?

24-én az este 10 órai szentmise után hazamegyünk, mert éjfélkor van a legfontosabb pillanat: (spanyol szót használva) a Noche Buena, a családi ünnepi étkezés, amikor a fő, jellegzetes étel a lechon, vagyis a malacsült. Sonkát is eszünk sajttal, bár egyébként nálunk nem gyakori a sajtfogyasztás, de van egy jellegzetes karácsonyi sajtunk. Mindenképp a menü része még a tészta és a gyümölcstorta is. Evés után pedig jön az ünneplés, de nem olyan csöndesen mulatunk, mint a visszafogottabb Magyarországon, hanem kimondottan zajosan, hangosan. Minden házban egyszerre folyik az éneklés, zene, karaoke, videojátékok, bulizás.

Milyen az időjárás különben? Meleg van?

Nincs hideg, de nincs is extrém meleg. De én szeretem azt is, hogy karácsonykor itt Magyarországon hideg van, így a család behúzódik a melegbe, ezzel meleg, meghitt hangulatot teremtve. Másképpen, de nagyon-nagyon szép ez a légkör, bensőséges, lehet beszélgetni, pont úgy, ahogy otthon is sokat beszélgetünk. A magyar karácsonyokról az is egy szép emlék, mikor a szegedi fiatalokkal elmentünk az idősek otthonába énekelni néhány éve.

Szokás-e nálatok az ajándékozás?

A Fülöp-szigeteken is adunk ajándékot, de csak családon belül és apróságokat, nem úgy, mint Magyarországon. Aztán nálunk nincs igazi fenyőfa, hanem mindenki vesz egy műanyag fenyőfát, és azt állítja föl. Amikor idejöttem, nagyon örültem, hogy ilyen fák léteznek a valóságban. A családdal való együttlét sem nagyon különbözik, csak az ünneplés stílusa csendesebb itt, Magyarországon. A Fülöp-szigeteken is együtt eszünk a családdal, mesélünk, karácsony után pedig a tágabb családdal, az unokatestvérekkel találkozunk.