Fiatalok hangjai, a remény hangjai

Olvasási idő: 3 perc

A Voices of Hope: Stories of Young People Living the Gospel (A remény hangjai: fiatalok történetei az evangélium éléséről) című könyv egyik fejezetében a világ különböző részein élő fiatalok a reményről osztották meg élményeiket. Ebből idézünk.

Hittel átélt szenvedés

„Minden gondotokkal forduljatok hozzá, mert neki gondja van rátok.” (1Pét 5,7)

Az unokatestvéremnél voltam épp látogatóban, és az egyik nap kitaláltam, hogy az udvaron felmászok egy falra. A fal azonban rám omlott, és összezúzta a jobb lábamat. A kórházban mondtam a szüleimnek, hogy nem bírom elviselni a fájdalmat. Apukám szelíden ezt válaszolta: „Ez olyan, mint Jézus fájdalmában osztozni: próbáld meg átkarolni őt.” Felajánlottam hát a szenvedésem Jézusnak, Rá koncentráltam, és a fájdalom lassan múlni kezdett.

Amikor magamhoz tértem, rájöttem, hogy elveszítettem a lábamat. Eleinte sokat sírtam, de apránként elkezdtem megbékélni a szívemben, és bizalommal lenni Istenben és abban, hogy terve van velem. A közösségünkhöz tartozó fiatalok és világszerte sok mások szeretetének, támogatásának hála most már van egy ideiglenes protézisem, néhány hónap múlva pedig megkapom a véglegeset.

Otthon az élet fokozatosan visszatért a rendes kerékvágásba. Segítek a házimunkában, ott vagyok a családommal egységben, és a tanulmányaimat is sikerült kiváló osztályzatokkal zárnom. Mindenkit – a családomat, a barátaimat és a kórházi dolgozókat is – megérintette az a nyugalom és pozitív hozzáállás, amelyet igyekeztem megőrizni. Édesanyám azt írta, hogy a közösségtől jövő egység és támogatás, valamint az én derűm miatt tudott a környezetem reménykedni, ahelyett, hogy szomorkodtak volna.

Ez a tapasztalat megmutatta nekem, hogy a hit, a szeretet és az egység a legsötétebb próbatételek idején is képes békét, erőt és örömöt teremteni.

Javier – Dominikai Köztársaság

Örömre lelni a szeretet szolgálatában

„Ne feledkezzetek meg a vendégszeretetről, hisz ilyen módon némelyek tudtuk nélkül angyalokat láttak vendégül.” (Zsid 13,2)

Néhány barátommal a plébániánkon hajléktalanok ebédjének elkészítésében segítettünk. Eleinte azt gondoltuk, csak jót teszünk – nem vártunk semmi különlegeset vagy megindítót. Úgy képzeltük, csak felszolgálunk, mint a pincérek, és ennyi.

Amikor azonban a vendégek megérkeztek a megterített asztalokhoz, minden megváltozott. Ahogy szolgáltuk fel az ebédet és velük ettünk, rájöttünk, hogy az egész teljesen más, mint amire készültünk. A hajléktalanok a különféle történeteikkel elképesztőek voltak. Mindenféléről beszélgettünk, meghallgattuk a nézőpontjukat, tapasztalataikat.

Leginkább a személyes történeteik érintettek meg bennünket. Az egyikük megosztotta az élettörténetét, egy másik annyira jól érezte magát, hogy vidám pohárköszöntőkbe kezdett és mindenkivel viccelődött, és még segítenünk is kellett egy férfin, mert hirtelen rosszul lett.

Végül úgy mentünk haza, hogy sokkal több szeretetet kaptunk, mint amennyit adtunk. Kicsiny tettünk jutalma sok mosoly és hála volt – emlékeztetőként, hogy mennyit jelent a legapróbb kedvesség is.

Nicola – Olaszország

Erő az összetartozásban

„Hordozzátok egymás terhét, így teljesítitek Krisztus törvényét.” (Gal 6,2)

Egyik barátnőnk autóbalesetet szenvedett. A nagymamája meghalt, ő pedig kórházba került, és megműtötték. A húgommal, amint meghallottuk a hírt, a családjához siettünk, hogy velük legyünk.

Tudtuk, hogy támogatásra, kényelemre és szeretetre van szüksége, ezért két napig vele maradtunk a kórházban. Néha rákérdezett a nagymamájára, mert nem tudta, hogy meghalt. Nem akartuk felizgatni, így nem árultuk el neki, mi történt, csak igyekeztünk megnyugtatni. Egyszer aztán arra kért bennünket, hogy imádkozzunk együtt. Fontos pillanat volt, amikor a szenvedését felajánlotta Istennek.

Később elmondták neki, mi történt a nagymamájával, és akkor már békében fogadta a hírt. Amikor elhagytuk a kórházat, bevallotta, ha mi nem lettünk volna ott, nem lett volna ereje szembenézni ezzel a nagyon nehéz időszakkal.

Lulu – Nigéria

Ilyen és ehhez hasonlóan erőteljes történeteket tartalmaz a Voices of Hope: Stories of Young People Living the Gospel (A remény hangjai: fiatalok történetei az evangélium éléséről) című könyv.

További információ a e-mail-címen kérhető.