Közeledés a szenvedés titkához – Keresztút 4.

Ma a 2008. év nagypéntekén a Colosseumban végigjárt keresztút 7., és 8. stációjáról elmélkedünk. Az első részt itt, a másodikat itt, a harmadikat itt olvashatjuk.

VII.   Jézus vállára veszi a keresztet

Evangélium Szent Márk könyvéből (Mk 15,20)

Azután, hogy így kigúnyolták, levették róla a bíbort és a saját ruháját adták rá.

Elmélkedés

A kereszt, a kereszténység nagy szimbóluma, a gyalázatos büntetés eszközéből a győzelem dicső jelévé vált.

Vannak bátor nem hívők, akik készek az önfeláldozásra a forradalomért: készek átölelni a keresztet, ám Jézus nélkül. De a keresztények között is vannak tényleges „ateisták”, akik követnék Jézust, de a kereszt nélkül. Ám Jézus nélkül a kereszt elviselhetetlen, a kereszt nélkül viszont nem lehet együtt lenni Jézussal. Öleljük át a keresztet, öleljük át Jézust, és Jézussal öleljük át szenvedő és üldözött testvéreinket!

Könyörgés

Ó, Isteni Megváltó, milyen elszántan ölelted át a keresztet, amit oly régen áhítottál! A kereszt súlya ránehezedik sebzett vállaidra, mégis egy szeretettel teli szív tartja fenn.

A nagy szentek olyan mélyen megértették a kereszt üdvözítő értékét, hogy így kiáltottak: „vagy szenvedni, vagy meghalni!” Add meg nekünk, hogy legalább a Te hívásodra elfogadjuk, hogy hordozzuk a keresztet mögötted járva. Te mindegyikünk számára személyre szabott keresztet készítettél. Emlékünkben őrizzük II. János Pál pápa képét, aki Litvániában felment a Keresztek Hegyére. Ott mindegyik kereszt elmondja a saját történetét, a fájdalom és az öröm, a megaláztatás és a győzelem történetét.

VIII.     Cirenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet

Evangélium Szent Márk könyvéből (Mk 15,21)

Az egyik arra menő embert, cirenei Simont, Alexander és Rufusz apját, aki éppen a mezőről jött, kényszerítették, hogy vigye (Jézus) keresztjét.

Elmélkedés

Cirenei Simon a mezőről jött. Összetalálkozik a halálos menettel, és kényszerítik, hogy vigye a keresztet Jézussal együtt.

Később már másként értékelte ezt a szolgálatot, és örült annak, hogy segíthetett a szegény Elítéltnek. Így vált belőle az ősegyház egyik első tanítványa. Bizonyára megcsodálták, és talán irigyelték is kiváltságos helyzete miatt, hogy enyhíthetett Jézus szenvedésein.

Könyörgés

Drága Jézus, te bizonyára megköszönted Cirenei Simonnak a segítségét, pedig a kereszt valójában neki járt volna, és nekünk mindnyájunknak. Hasonlóképpen, Jézus, nekünk is megköszönöd, valahányszor segítünk testvéreinknek a kereszt hordozásában, pedig csak a kötelességünket tesszük, hogy engeszteljünk vétkeinkért.

Az együttérzés köre tőled indul ki, Jézus. Te hordozod a mi keresztünket, s így mi is képessé válunk arra, hogy segítsünk testvéreinknek a kereszt hordozásában.

Uram, tested tagjaiként kölcsönösen segítünk egymásnak a keresztet hordozni, és megcsodáljuk a cirenei simonok hatalmas seregét, akikben még nem ébredt fel a hit, mégis nagylelkűen enyhítik a Te szenvedésedet testvéreidben.

Amikor az üldözött egyház testvéreit segítjük, emlékeztess bennünket, hogy valójában mi kapunk tőlük még nagyobb segítséget!

A szerzőről^[1]

Joseph Zen Ze-kiun kínai bíboros, Hongkong nyugalmazott püspöke

Sanghajban született 1932-ben. Tizenhét éves korában lépett be a Don Bosco Szalézi Rendbe Hongkongban. Az 1950-es és 1960-as években Olaszországban tanult és lelkipásztori munkát végzett. Visszatérve Ázsiába, és 1995-ig a rendjében és a teológiai képzésben dolgozott Hongkongban és Kínában, egészen 1996-ig, amikor püspökké szentelték és II. János Pál pápa kinevezte őt Hongkong segédpüspökévé. 2002-től 2009-ig Hongkong egyházmegyés püspöke volt. Egyike azoknak a bíborosoknak, akik a liturgikus reform után a tridenti misét celebrálták.

^{[1] Forrás: Wikipédia, press.vatican.va, asianews.it}