Hogyan készüljünk fel a házasságra? Interjú egy egyházi házasságügyi ügyvédnővel

Francesca Squarcia olasz ügyvédnő házasságok érvénytelennek nyilvánításával kapcsolatos ügyekkel foglalkozik a római egyházmegyében, a katolikus házasságügyi törvényszéken. Olasz testvérlapunk, a Città Nuova interjúja.

hogyan-keszuljunk-fel-a-hazassagra-interju-egy-egyhazi-hazassagugyi-ugyvednovel

Elég-e a szerelem? Három kérdés, amit érdemes átgondolni házasságkötés előtt címmel jelent meg nemrég új könyve a Città Nuova gondozásában. Ennek kapcsán beszélgetünk. Először is, hogyan lett „válóperes” ügyvéd?
Rendes jogi tanulmányaim elvégzése után egy nehezen kihordott várandósság miatt kevesebb munkát tudtam vállalni, viszont egy atya tanácsára meghallgattam néhány kánonjogi órát. Annyira megszerettem ezt a területet, hogy az egyházi házasságok érvénytelenítésének témaköréből doktoráltam a Szentszék bíróságán, és azóta ez a terület a szakmám.

 

Miből áll a munkája?
Különélő vagy polgárilag elvált emberek keresnek meg, mert érvényteleníteni szeretnék a házasságukat. Bár alapvetően jogi vizsgálat alá kell vetni a házasságuk működését az Egyház szempontjából, de nem annyira a szabályok alkalmazásával foglalkozom, hanem személyes konzultáció során próbálom lépésről lépésre megérteni a helyzetet, és a személyeket eljuttatni önmaguk és helyzetük jobb megismeréséhez.

 

Nem elég szeretni egymást ahhoz, hogy két ember a házasság mellett döntsön?
Nem. Napjainkban két jellemző hibát vétenek a párok: érzelmi szempontok alapján választanak párt és nem terveznek előre. A házasságot egy érzésnek tartják, a másik által bennük keltett érzelmeikre hagyatkoznak. Amíg ez megvan, addig minden rendben, de nem tudják, utána hogy kell szembenézni a nehézségekkel.

 

Mire van szükség valójában?
Kitartásra, elköteleződésre, önmagunk és a másik megismerésére, valamint annak megértésére, hogy együtt mit szeretnénk megvalósítani. Az idő önmagában nem oldja meg a problémákat: a házasságkötés előtt meg kell tudnunk, kit akarunk befogadni az életünkbe. Ehelyett a fiatalok a kapcsolatukat gyakran igényeikhez igazítják, így amikor megházasodnak, megterhelik azt szükségleteikkel, problémáikkal.

Fontos tudni, hogy egy kapcsolat nem marad meg, ha csak a spontaneitásban bíznak.

Honnan tudhatom, hogy képes vagyok-e teret adni a másiknak?
A könyvben három kérdés felvetésével próbálom ezt a kérdést körüljárni. Az első: Jót tesz-e a házasság az életemnek, eddigi élettapasztalataim alapján kialakult személyiségemnek? A második: Megtaláltam-e a megfelelő embert, aki osztozik a terveimben? Végül: Mit akarunk együtt elérni, van-e közös tervünk? Meg kell válaszolnom e három kérdést mielőtt eljutnék a házasságkötésig.

 

Nem elég együtt élni?
Nem, nem elég kipróbálni az együttélést. Meg kell ismernünk egymást, elmondani, ki vagyok, és megismerni, ki a másik. Gondolkodnunk kell azon, mit akarunk ezzel a kapcsolattal. Vannak párok, akik a házasság érvénytelenítése után új házasságot kötnek anélkül, hogy ezt az utat bejárnák. Könyörtelenül beleesnek ugyanazokba a hibákba. Valójában az együttélés nem oldja meg azokat a problémákat, amikkel nem nézünk szembe…

 

A könyvben beszél a „reménykedés” haszontalan voltáról…
Amikor nem akarok egy problémával szembesülni vagy nem tudom, hol kezdjem, reménykedem abban, hogy a helyzet a jövőben megváltozik. Ez az utolsó szalmaszál, de ez csak azt jelzi, hogy nem tudjuk azonnal megoldani a problémát. Ez a halogatás egyik módja, azonban nagyon kockázatos. Ha a dolgok nem oldódnak meg ma, holnap sokkal nehezebb lesz.

 

Bizonyos kérdések közös megválaszolása érettebbé teszi a párt?
Igen, különösen, ha belegondolunk abba, hogy a házassággal felvállaljuk annak felelősségét, hogy a társunkat értékeljük, boldogabbá és jobbá tesszük. Valamint hogy nyitottá válunk a gyermekvállalásra és örökké, kizárólagos módon hűségesek maradjunk hozzá.

 

Fontos a hűség?
A hűség annak tanújele, hogy szeretni akarjuk a másikat. Valójában nem csak az lehet a probléma, hogy valaki másba lesz szerelmes. Különböző okai lehetnek annak, ha arra érez kísértést, hogy elkerülje a házassággal járó elkötelezettséget. Bizonyos nehéz pillanatokat csak akkor lehet legyőzni, ha a hűség a szeretet kifejezésévé válik. Egy tartós házasság azt eredményezi többek között, hogy megtanuljuk felülmúlni önmagunkat, érettebbé válunk, növekszünk mint házaspár, miközben együtt ízleljük az élet újdonságait, amit a gyermekek jelentenek.

Ez egy egzisztenciális választás, mely megváltoztatja az élet minőségét, megajándékozottá és nyitottá tesz.

A házasság a társadalom számára is fontos?
Egy jól sikerült házasság, egy stabil és boldog házaspár nagy erőforrást jelent a civil társadalomban. A harmonikus családok a társadalmi fejlődés főszereplői. Ilyen légkörben a gyermekek szeretetben növekednek. Az olyan szeretet, ami csak a kölcsönös elégedettségig megy el, az idő múlásával elhalványul.

 

A házasság a boldogság útja?
A boldogság titka nem az, hogy az általunk elképzelt legjobb embert választjuk, hanem éppen hogy meg kell ismernünk a másik korlátait, megízlelni, hogy mit kapunk általa. Ez fog boldoggá tenni, nem mindenféle illúziók, melyek feszültségek forrásaivá válnak.

 

Mi a plusz az egyház által megáldott házasságban?
A szentség kegyelme.

 

De a keresztény házasságok is szoktak válással végződni…
Igen. Valójában a szentségi házasság felé vezető út nem különbözik a többitől, a kegyelem csak egy egészséges lelkű, érett párban tud működni, akik már szembesültek a fentebb említett kihívásokkal.

A kegyelem magja csak akkor tud kihajtani, ha érett emberek lelkébe hullik, azért is, mert előre nem ismertek a házasságban várható kihívások.

Vannak, akik bírálják az Apostoli Szentszék Bírósága által a gazdagok számára biztosított „kiskaput”…
II. János Pál pápasága óta az érvénytelenség kimondása már nem csak a gazdagok számára lehetséges. Az állandó mecenatúrának köszönhetően az Egyház minden hívőnek szinte ingyenesen engedi életállapota megváltoztatásának lehetőségét. Ez nem egy kibúvó, hanem az igazságosság elve irányítja: a házasság felbonthatatlan szentség, és mint ilyen, konkrét előfeltételekre van szükség ahhoz, hogy fennálljon, tehát súlyos problémákkal szembesülve az Egyház felajánlja, hogy ne kelljen mártírként élni benne. Ezek a problémák különfélék lehetnek: van, akinek fenntartásai vannak a házassági kötelékkel, van, aki nem szeretne gyermeket vagy nem akar hű maradni. Előfordulhatnak pszichiátriai esetek, alkohol és drogfüggőség vagy más szélsőséges helyzetek is, melyek megnehezítik a házasság megélését. Ezek nem tekinthetők kiskapuknak, hanem jogi elbírálás alá esnek.

 

De bármikor meg lehet téveszteni a Szentszéki Bíróságot…
A bíróságon különféle módszerekkel megpróbáljuk csökkenteni ennek a kockázatát és megbizonyosodni az emberek hitelességéről. Persze végül minden az Egyházhoz fordulók lelkiismeretén múlik. Konfliktusok esetén kényesebb a folyamat, mert a különböző, egymásnak ellentmondó tényeket ki kell vizsgálni. Ha viszont jól megértjük a pár problémáit, akkor könnyebben megoldható a helyzet.

 

Meddig tart általában a per?
A rendes eljárás egy évig vagy kicsit tovább tart.

 

Ki vesz részt a folyamatban?
Egy ügyvéd, egy bíró (általában pap, de lehet laikus is), a felperes védőügyvédje és egy közjegyző, aki a vizsgálat során van jelen. Pszichológiai problémák esetén szakértő segítségét is lehet kérni. A beperelt fél vállalhatja, hogy magát védi. A végső döntést egy három bíróból álló testület hozza meg, akik nem mind feltétlenül papok.

 

Mely nélkülözhetetlen tulajdonságok alapján nevezhető egy házasság kereszténynek?
Gondoskodás a másik személyről, felelősségvállalás egymás pszichikai-fizikai jólétéért. Nyitottság utódok vállalására. Elkötelezettség a kölcsönös hűségre, a szeretet építésére minden nap egész életük során.

 

Mi történik, ha az egyik fél nem katolikus?
A keresztény házasság egy természetes kötelék, hisz az emberi természet része, hogy családi környezetben éljünk. Különbséget kell azonban tenni két megkeresztelt katolikus közötti – még akkor is, ha az egyik nem igazán vallásos –, és egy megkeresztelt és egy meg nem keresztelt fél házassága között. Mivel ez utóbbiak értékekei gyakran eltérnek a katolikus értékektől, a házastársak közötti összeszokás nehéz lehet. Ilyenkor a feszültség forrása nem annyira vallási, mint kulturális. Más az, amikor két megkereszteltről van szó, akik közül az egyik nem istenhívő. Ilyenkor a nehézség inkább a gyermekek nevelése körül jelentkezik. Ezek gyakori jelenségek, ezért ezeket a szempontokat érdemes alaposan megfontolni esküvő előtt.

 

A koronavírus miatt jobban össze vagyunk zárva. Ez veszélyezteti-e a párokat?
A helyzet minden bizonnyal megterhelő lehet, ugyanakkor egy egyedülálló alkalom is a párok számára arra, hogy több időt töltsenek együtt és újra egymásra találjanak.

 

A munkája során felmerülő problémák ellenére kitart amellett, hogy a házasság egy csodálatos dolog…
Tudásom, felfogásom és a bennem lévő bizonyosság biztonságán túl a férjemmel és gyermekeimmel megélt rengeteg szép vagy nehéz tapasztalat is ebben erősítettek meg.

Fotó: Città Nuova (2)

Forrás: Città Nuova 2020/5

Fordította: Horváth Viktória

Legújabb könyveink: